A Brassó megyei önkormányzat évekkel ezelőtt magyar feliratokat is kihelyezett a Brassó és Kovászna megye határán épített megyekapura. Az önkormányzat a Brassóból Székelyföld felé utazóknak magyarul is jó utat kívánt, a Székelyföldről Brassó megyébe érkezőknek pedig magyarul is feltüntette a megye nevét. Ezt támadta meg 2018-ban a bíróságon a székelyföldi románok jogvédelmére alakult, de valójában a magyar szimbólumok és feliratok eltüntetéséért harcoló Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Az egyesület arra hivatkozott, hogy a törvény csupán azokban a közigazgatási egységekben engedi meg a többnyelvű feliratozást, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, Brassó megye pedig nem tartozik ezek közé.
A decemberben parlamenti képviselővé választott Dan Tanasa egyesülete első fokon meg is nyerte a pert, és 2020 márciusában a Bukaresti Törvényszék arra kötelezte Brassó megyét, hogy távolítsa el a megyekapuról a magyar feliratokat.
A fellebbezéskor a kolozsvári AGFI emberi jogi szervezet is belépett a perbe. A Bukaresti Táblabíróság a szerdai jogerős határozatában semmissé nyilvánította az elsőfokú ítéletet. A bírák úgy találták, hogy az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nem perképes az ügyben.
A brassói magyar feliratok ügye immár a második olyan ügy, amelyikben a bíróság úgy találta, hogy az ADEC-nek nincsen aktív perbéli legitimációja. Egy korábbi jogerős ítéletben - melynek az indoklását is közzétette a Bukaresti Táblabíróság - arra hivatkozva állapította meg az ADEC perképességének a hiányát, hogy a szervezet a román nemzetiségűek jogaiért harcol, a magyar feliratok pedig nem a román nemzetiségűeknek szólnak. A táblabíróság akkori ítéletében az szerepelt, hogy a magyar feliratok kifogásolása nem szolgálja az egyesület céljainak a megvalósulását.
